A falurombolástól megmenekült települések műemlékügyben mostoha helyzetben vannak. A nemtörődömség, hanyagság, tudatlanság eredménye a történelmi, tárgyi emlékek elkótyavetyélése. Egy példa erre Sepsikilyén helyzete. A Pótsa-kúria elhanyagolt, majd félig lerombolt épülete lassan ismertté válik A cikkíró egyetemista július 18-án jegyzőkönyvbe vette a pusztítást, mire a Székely Nemzeti Múzeum szakértő csoportja augusztus 7-én a helyszínre érkezett, tovább folyt a pusztulás, a stukkódíszekkel ékesített mennyezet beomlott. A másik példa Sepsikilyén unitárius műemlék temploma. A földrengés által súlyosan megrongált épület mentési munkálatai elkezdődtek, de nem a műemlékvédelemnek megfelelő módon. Alsóháromszék talán legértékesebb középkori épületét betonvázba skatulyázták, fontos faragványokat mozdítottak el eredeti helyükről. Ugyancsak Kilyénen súlyos hiba volt a napjainkig Alsóháromszéken egyedüli példányként fennmaradt nagyméretű határkereszt eredeti helyéről való elmozdítása: a katolikus temetőbe szállították. /Sántha I. Géza egyetemi hallgató: Valós értékeink elkótyavetyélése. = Hargita Népe (Csíkszereda), szept. 8./
2002. október 12.
Sepsiszentgyörgyön, a Képtárban okt. 11-én megnyílt a Kovásznán élő Knott Enikő textilmunkáinak kiállítása. A 41 éves művésznő Kolozsváron szerzett közgazdasági diplomát, majd textilmunkákhoz fordult. Bogozni és színezni kezdett, talán még a gyermekkorban megálmodott mesevilágot hívta elő. 1998-ban Bukarestben, 1999-ben Budapesten és Kölnben, 2000-ben a szülővárosban és Vácott rendezett egyéni tárlatot. /Sántha I. Géza: Tündéri csomók, fonalak. Tegnap nyílt meg Knott Enikő tárlata. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), okt. 12./
2005. január 29.
Haszmann Júlia Réka egy kisebb képtárat megtöltő, gazdag anyagot állított ki Kovásznán, ahol jelenleg rajztanárnő. Kevés fiatalnak adatik meg az, hogy egy múzeumban nőjön fel. Haszmann Réka ezen kevesek közé tartozik. A csernátoni Haszmann-örökséget a képzőművészet nyelvén felvállaló alkotó nemcsak a népművészetet, de az iparművészet emlékeit is ihletőinek tartja. Térplasztikákat is kiállít. /Sántha I. Géza: Motívumok tudatos társítása. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jan. 29./
2005. június 25.
Kovács Géza szobrász-kisplasztikus immár több mint ötven egyéni tárlatot rendezett. Legutóbb Gyergyószárhegyen állított ki. Az autodidakta módon magát fejlesztő művész legtöbb esetben a talált fémtárgyak tudatos műérzékkel való egymáshoz illesztését végezte el. /Sántha I. Géza: Gondolatok ércbe forrasztva. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 25./
2006. április 5.
A Megálló nevű kísérletező tárlatokhoz hasonlóan néhány lelkes fiatal művész kívánja bizonyítani, hogy Háromszéken is lehet alkotni és művészi víziókat nyújtani az azt igénylőknek. Az 1, 2, 4… Galéria megszervezője, kurátora Madaras Péter szobrász, tanár, aki egybegyűjti nemcsak a Művészeti Líceumban végzett aktív alkotókat, de más erdélyi városokból is hív művészeket. Sepsiszentgyörgyön az első tárlaton Selyem Katalin és Végh Ibolya grafikái, Madaras Péternek kisplasztikáit láthatók. A csoport videó-installációkat, kísérleti filmeket, animációkat mutat be. /Sántha I. Géza: Galéria 1, 2, 4… = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), ápr. 5./
2006. november 16.
November 15-én megnyílt Sepsiszentgyörgyön, a Gyárfás Jenő Képtárban Tomos Tünde egyéni festészeti kiállítása. A tárlat megnyitóján Sántha I. Géza művészettörténész gazdag színvilágú képsorozatról beszélt. (a. l.): Mesevilág rémálma. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), nov. 16./
2006. december 16.
Sepsiszentgyörgy jeles szobrásza, Petrovits István az utóbbi években vázlatrajzait bekeretezve önálló műalkotásokká emeli. Aktokat ábrázoló rajzok és festmények alkotják azt a kiállítást, melyet a szobrászként ismert művész az árkosi kastély udvarán lévő Istálló Galériában mutat be. /Sántha I. Géza: Gesztusok (Tárlat) = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), dec. 16./
